Park/ az Aréna

10 / 13 oldal Previous  1, 2, 3 ... 9, 10, 11, 12, 13  Next

Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Jev Chekov on Szomb. Júl. 15, 2017 10:48 pm

Két nyert és egy vesztett párbaj után, azaz mindössze egy rövidke eszméletlen időszakkal, kissé fáradtan vánszorogtam vissza a búvóhelyemre, hogy egyrészt közelebbről megvizsgálhassam a fosztogatásaim eredményét, másrészt hogy megjavítsam az elromlott szemüvegemet és hogy biztos helyről hallgathassam meg az első nap eredményhirdetését. Mosolygós gyilkosként terítettem le egy brazil, törött pálcájú fiút és egy (talán) orosz csajt, de egy francia lánykával nem bírtam. De nem is akkora tragédia, hiszen három remek táskát zsákmányoltam: az egyik egy nagyítót, egy rovarhatározót és élelmet rejtett, a másik drótokat, szigszalagokat és egyéb, ezermesterkedéshez szükséges holmit, a harmadik pedig bájital-alapanyagokat és egy mini üstöt tartalmazott. Épp visszapakoltam volna az üvegeket katonás rendben, mikor még valami keménybe ütközött a kezem, amire nem számítottam: egy lapos, kicsi kőedény volt, cikornyás fedéllel. Óvatosan kinyitottam és tátva maradt a szám: egy merengő kicsinyített, de igencsak működőnek tűnő verziója állt előttem három apró kőlábon. Tovább kotorászva, a táska egy kis zsebében öt apró üveg koccant egymáshoz: emlékek pókhálószerű, félig folyékony, ezüstös szálai csillantak meg benne. Megborzongtam a felismeréstől, és remegő kézzel összecsuktam, és a vackom legbiztonságosabb sarkába dugtam. Ehhez vissza kell térnm az éjjel folyamán! De vajon másnak is jutott egy ilyen apró csoda? És kinek az emlékei? Uram Merin, még sosem használtam merengőt, mi lesz velem?
*
Valószínű elnyomott az álom eredményhirdetés után, ugyanis mikor kipattant a szemem és feltornásztam magam ülő helyzetbe, jópár levelet kirázva a hajamból, már vaksötét volt. Ólomsúllyal ereszkedett rám a párás, nehéz és sűrű éjszakai levegő. Vaksin pislogva kezdtem követni egy halvány, de széttartó, homályos fény forrását az éjszakában, ami kicsalt a menedékem bejáratán.
Az egyik vaskos fa göcsörtös törzsét egy zilált kinézetű, zombiszerű, tépett hajú és bevérzett szemű nő markolta, és szemmel láthatóan elszántan követhetett valami nyomot idáig, valakit keresve. Szemöldökömet ráncolva mértem végig, nem tudtam hova tenni. Szólásra nyitottam volna a számat, de egy halk, elcsukló nyikkanásnál többet nem tudtam kiadni magamból: a torkom teljesen összeszorult. Zavartan járattam végig a tekintetemet rajta újra meg újra. Ismerős volt, de mintha sosem láttam volna. Bizonytalanul kapkodta a fejét ide-oda, de mintha mégsem fogta volna fel a jelenlétemet. Úgy nézett ki, mint aki alkohol vagy drog hatása alatt áll. Vagy egyszerűen csak egy pszichopata, sőt, inkább biztos. Kínos lassúsággal teltek a másodpercek, de nem tudtam sem mozdulni, sem szólni. Félelmetes felismerés kúszott lassan a tudatomba. Ez a nő hasonlít rám. A szemszínében, az arcvonásaiban és hajában a sajátomat véltem felfedezni, még a nyúzottság, fáradtság és jópár év különbség maszkján keresztül is. Eluralkodott rajtam a pánik, és remegve oldalazni kezdtem egy hatalmas bokor felé, de ekkor az alak zombiszerű állapota ellenére, vadul elindult felém, szinte tizedmásodpercek alatt beért, és csontos, kemény ujjaival durván a vállamba markolt.
-Gyere fiam, mostantól velem lakhatsz… Ugye jó lesz? -szólalt meg, rekedt, láncdohányosra valló hörgéssel. A nőalak annyira törékeny és vámpírszerűen halvány volt, hogy attól féltem, mentem összerogyik és elterül a földön. Úgy nézett ki, mint aki az összes elképzelhető betegséget és káros szenvedélyt magáénak tudhatja.
-Ho… Mi… -szótagokon kívül nem futotta többre tőlem, csak rémülten hátráltam, és keztem tényleg betojni. Ösztönösen előhúztam a pálcámat, hogy rászegezzem, de képtelen voltam bármit megtenni. Éreztem, hogy rövidesen letaszít a blokkolás, ám erre nem volt időm: a nő egy szempillantás alatt egy ocsmány, girhes vérfarkassá változott.
A végre jelentkező józan eszemnek köszönhető  felismerés először nagyon fájt, és elszégyelltem magam, de nem vesztegettem az időt, és ordítva felpattanatam a földről:
-Commiculus!
A vérfarkas mondhatni, atomjaira hullott, és egy apró, masnis, ocsmány ölebbé változott és vinnyogó csaholással a semmibe foszlott.
Na jó, a mumus beiktatása igencsak szemét dolog volt, de hát mit várjak, ez mégiscsak a Tusa… Visszagondolva, eddig mindössze kétszer kellett szembenéznem a mumusommal, harmadévben, mikor tanultuk ellene a védekezést. De akkor az még teljesen más volt. Álmomban nem gondoltam volna, hogy az igazi anyám fog megjelenni bármilyen formában is az életemben.
avatar
Jev Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 126
Join date : 2017. Jun. 11.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Nomusa Adeyemi on Szomb. Júl. 15, 2017 9:40 pm

Amikor a farkas nem árulta el azonnal pontos helyemet, megváltoztattam a véleményem, és úgy döntöttem, később szállok szembe Anthony Lewis-szal, ha majd a Sors újra összehoz bennünket. Így tökéletesen nesztelen lépteimmel hátráltam egy métert, majd átváltva gepárd-alakomba, igyekeztem minél hangtalanabbul elhagyni a helyszínt, majd további, könnyebb ellenfelek ellen néztem.
avatar
Nomusa Adeyemi
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 120
Join date : 2017. Jun. 11.
Age : 18
Tartózkodási hely : Uagadou Varázslóiskola

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Szomb. Júl. 15, 2017 12:03 am

A ketrec eltűnt körülünk, így én Floyddal a nyomomban odébbotorkáltam egy puha mohákkal borítotto kőre, hogy rendbe rakjam a sérüléseimet. Most jól jött a ragtapaszokat tartalmazó zsákocska, bár először a viszonylag nagy alapterületű textilzsebkendőket használtam el, leitatni a vért a lábamon éktelenkedő piranha-harapásoknál. Elmerengve néztem végig egy pillanatig a lábamon. Érdemes egyáltalán foltozgatni a sebeket? Nem voltak durvák, de négy öt felületi, és igencsak vérző. Épp a kötések biztonságosabb rögzítésén tanakodtam, mikor az eddig nézelődő farkas váratlanul odaügetett hozzám és felrakta az ölembe az egyik mellső lábát és teljesen némán a szemembe nézett. Tehát valaki igencsak a közelben jár...
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Nomusa Adeyemi on Pént. Júl. 14, 2017 11:56 pm

Éppen gepárd alakomban lopakodtam végig az arénán, amikor dulakodás hangjait hallottam a közeli vízforrás felől. Korábban már jártam itt, de akkor egy teremtett lélekkel sem találkoztam, csak ellenőriztem a víz minőségét. Most azonban határozottan harcolt itt valaki, és a hangok hirtelen elhallgatásából arra következtettem, hogy a csata már a végére is ért.
Mérlegeltem. Nem szerettem volna egy ismeretlen ellenfél ellen kiállni, de kétségtelenül csábító volt a lehetőség, hogy a győztes bajnokot valószínűleg már kellően kifárasztotta az iménti nagyvolumenű küzdelem, így elképzelhető, hogy könnyebben fogok majd tudni végezni vele.
Ahogy beleszimatoltam a levegőbe, meg kellett állapítanom, hogy a szél nem nekem dolgozik - éppen mögülem fújt, így sajnos szag alapján sem tudtam megállapítani, vajon ki lehet a folyónál. Szerencsére más embernek a környéken nem volt olyan jó szaglása, mint nekem, így valószínűleg az én szagomat még nem szúrta ki senki.
Őszintén szólva ma nem akartam még egy csatát kockáztatni. A lehetőség azonban túl kecsegtető volt ahhoz, hogy ellenálljak neki. Legyengült ellenfél nem ellenfél szokta mondani Zaire. És szívesen szereztem volna még pár pontot az iskolámnak. Így hát nesztelenül, gepárd-alakomban suhanva hangtalanul megközelítettem a terepet.
Csak amikor egy húsos levelű növény rejtekéből kipillantva Anthony farkasával néztem farkasszemet, jöttem rá, hogy hatalmasat hibáztam.
A farkas ugyan még nem jelzett gazdájának, de a szagomról rögtön felismert; gepárd-alakomban ugyanis más állatoknak jóval feltűnőbb volt a szagom. Azonban tudtam, hogy a nem várt jelzés leadása már nem tarthat sokáig. Így hát visszaváltoztam emberré, és az ujjaimat megtáncoltatva készültem a szinte elkerülhetetlennek tűnő küzdelemre.
avatar
Nomusa Adeyemi
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 120
Join date : 2017. Jun. 11.
Age : 18
Tartózkodási hely : Uagadou Varázslóiskola

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 11:32 pm

Hála a sokévnyi sportolásnak, nem okozott gondot a levegő nélkül maradás, viszont egypár piranha fogaival találkoztam, amire rátetézett a sós víz csípése is, de nem érdekelt, kibírtam én már rosszabbat is. És kizárt, hogy Natasha megúszta harapások nélkül. A ragadozó halak nem válogatósak.
A hoppanálást találtam az egyetlen járható útnak én is, bár sajnos soem voltam az az igazi őstehetség benne. Elhatároztam, hogy a lánnyal szembe szeretnék megérkezni, közel a láthatatlan ketrecünk határához, de a következő századmásodpercben arra eszméltem fel, hogy közvetlenül mögötte állok. Épp hárapördült volna, hatalmas adag vizes hajat csapva az arcomba, de én gyorsabb voltam, és félig védekezésképp, de félig (na jó, háromnegyedig) egy határozottat ütöttem a tarkójára. Összecsuklott, de kezemmel megakadályoztam és jórészt letompítottam az esését, így gyakorlatilag lesegítettem a sziklára, megspórolva neki egy  nyaktörést vagy agyrázkódást.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 11:19 pm

Megragadtam a karját az egyik kezemmel, a másikkal a pólóját és teljes erőmből hanyatt vágtam magamat magammal rántva a folyóba. Mivel arra számított, hogy benne szeretnék megkapaszkodni, hogy ne essek bele a vízbe, még a kezem alá is játszott. Tudtam, hogy valahol a közelben van a fal, úgyhogy azért óvatos voltam. A folyó mélyebb volt, mint ahogy gondoltam, ami egyben jó és rossz is volt. Próbáltam lent tartani Anthony-t ameddig csak lehetett, viszont ezzel nekem is fogyott a levegőm, nem csak neki, és a halak is éhesnek tűntek (három meg is harapott), úgyhogy kihopponáltam a folyó egyik közeli kövére, amin fél órával ezelőtt ugráltam, s azt láttam, hogy a kutyus éppen nekiment a fal túloldalának.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 11:08 pm

-Ó, azt hiszed, pincsikutyák vére folyik benne? -kérdeztem egy gúnyos horkantással, a körülményekhez képest próbáltam gyorsan feltápászkodni, és közben felmérni, hogy milyen messze hajította a pálcáinkat. Floyd szerencsére nem hagyta magát, mivel kiváló úszó, felszegett fejjel kikormányozta magát, és vad rúgásokkal próbált minél kevesebb halat közel engedni. Hamarosan kiugrott a partra, agresszíven megrázta a bundáját, így a farkáról kettő szép példány is agyonütődött a köveken. Majd, mint akit puskából lőttek ki, vágtatott a pálcák irányába. Honnét a fenéből tudja, hogy arra vannak? Néha még nekem is tud meglepetést okozni...
-Hoppá, vigyázz, eléggé csúszós a part... -jegyeztem meg gúnyosan, mivel a földön birkózás közben valóban elég közel táncoltunk a parthoz. Majd realizálódott bennem, hogy egy erőteljesebb mozdulatomba kerülne, hogy meginduljon a síkos, sáros és leejtős parton, egyenesen a vízbe. Oké, most vagy soha.
Egy nagy lendülettel meglöktem a bal vállánál fogva, a víz irányába.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 10:54 pm

- Te... Te... - s minden józan eszem ellenére újra a fiúra vetettem magamat, aki úgy néz ki, még mindig nem teljesen fogta fel, hogy milyen hülyeségekre vagyok képes. Elkezdtem az öklömmel ütögetni a fiút, miközben azon voltam, hogy essünk el minél hamarabb (nem jött össze), de közben kicsavartam az ő és a saját pálcámat is a kezéből, s így a kettőt szegeztem rá a mögöttem lévő kutyára. A fiú próbált elrántani, de még így sikerült a farkaskutyust eltalálnom az egyik pálcából kilövellő varázslattal. - Protego!
Viszont ahogy a fiú elrántott, elestem, magammal rántva őt. Ennek ellenére még gyorsan ellőttem egy újabb varázslatot, amint meghallottam a csobbanást, ahogy a kutyus a vízbe csúszott.
- Oppungo! - ezúttal a piranha barátaimat szólítottam, s mindkét pálcát bedobtam messzire a bokorba, mert tudtam, hogy nem sokáig maradhattak volna nálam.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 10:44 pm

A lány váratlan ugrása meglepett, valahogy nem néztem ki belőle ennyire random dolgot.
-Csavaros megoldás... -nyögtem a hirtelen rám nehezedő súly alatt, majd megtántorodtam, és ledobtam a lányt, de előtte még kitéptem a kezéből a pálcámat, amire épp abban a pillanatban fonódtak volna az ujjai. -Sajnálom, de ilyen hirtelen terhelésre még nincsenek kifejlesztve a trapézizmaim. Capitulatus! -gyorsan magamévá tettem a pálcáját, amíg a földön fetrengett, bár egész szerencsésen esett, nem lesz nagy baja. -Nem támogatom az állatkínzást, de valamit valamiért. -közöltem, és egy gyors mozdulattal egy hosszú tűzsugarat küldtem a madárraj felé, ami szegény Floydot vette célba.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 10:35 pm

- Hát, majd eldönti magának. Viszont én átmegyek kezet fogni, mert úgy illik. Szerinted nekifutásból át tudom ugrani? - nevettem, s elkezdtem futni a folyó felé, miközben halkan elsuttogtam egy Oppungo!-t közvetlenül azelőtt, mielőtt hopponáltam volna, amivel ráküldtem a kismadaraimat a farkasra. Én pedig közvetlenül a fiú feletti fán találtam magam egy szempillantással később. - Capitulatus! - suhintottam a pálcámat Anthony felé, majd a vállára ugrottam, meg sem várva, hogy sikerült-e elvenni tőle a pálcát vagy sem.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 10:30 pm

-Most biztos megsértődne, mint az igazi lányok, ha azt mondanám, hogy nem, nem érdekel különösebben. Ezért inkább azt mondom, hogy ha ő is kíváncsi rám, miért ne. -hárítottam, de már kezdtem unni a szókaratét. Szemmel láthatóan Floyd is, ugyanis morogva, lassú, kiszámított lépéssekkel megindult Natasha felé.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 10:18 pm

- Há, mondtam, hogy kíváncsi rám! - hallatszott az "énmegmondtam" hangsúlyban a fák közül.
- Diplomatikus választ adott, te hologram... - motyogtam, majd a fiú felé fordultam. - Én pedig Natasha Horne vagyok. Mondanám, hogy fogjunk kezet, de nem szeretném megvárni, amíg ezek itt felkelnek, vagy amíg a szellemke be nem hálóz teljesen. Szóval, csak gyorsan, rendben? Vaaagy,
megismerkedhetnél kedves szellem barátnőmmel is, ha szeretnél.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 10:12 pm

-Így van. -feleltem kimérten, a bóktól még mindig egy halvány mosoly maradékával. -Antony Lewis. -mutatkoztam be, bár lehet, hogy már tudta a nevem, és szándékosan nem úgy hívott. Bemutatkozni viszont eddig biztos nem mutatkoztam be neki, mert az elmúlt hetekben nem voltam valami ismerkedős kedvemben, a roxfortiakat pedig pont leszartam, úgyis itt fognak nyüzsögni körülöttünk még pár hónapig. És amúgy sem sokkal érdekesebbek, mint mi, amerikaiak.
-Miattam kezet is foghatunk, nem bánom. -tettem hozzá. Már tényleg ki voltam éhezve egy rendes csatára szócsata helyett. -Ja, és a házi szellemedről addig nem alkotok véleményt, amíg nem láttam.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 10:06 pm

- Á, tudtam, hogy valami nem stimmelt azzal, hogy ketten jöttetek felém - csaptam a homlokomra (nem a pálcás kezemmel, persze). - Akkor te vagy a helyes srác a farkassal, nem igaz?
- Ó, flörtöl a csatatéren... Olyan hamar felnőnek... - hallatszott a szipogás a fák közül. - Hé, Hófehérke, neked van barátod, nem?
- Hűséget fogadtam, nem vakságot - legyintettem, majd körbenéztem, hogy átadhassam az üzenetet Michaelnek. - Szeretlek amúgy, de te is láttad, hogy helyes.
- Mindegy, a lényeg az, hogy én szingli vagyok.
- Biztos vagyok benne, hogy a szellemek nem az esetei. Anthony, ugye? Mi már találkoztunk párszor, ha nem csal a memóriám.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 9:59 pm

-Nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem nincs olyan különleges képességem, hogy értem az oposszumok nyelvét. -nem igazán értettem, mire akart ezzel utalni, de a szellem persze leesett, valaki ücsörög egy fán fölöttünk, valamerre. De miért társalog vele? -És amúgy egy ragadozó állattal vagyok, akit kifejezetten, nos... idegesítenek a kicsi, szőrös, rohangáló emlősállatok. Úgyhogy lehet, hogy a keleti irányt kerülöm. -közben magam elé képzeltem a térképemet egy pislogásnyi idő alatt, és nyugtáztam, hogy pár búvóhelyen kívül semmi érdekes nincs abban az irányban.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 9:52 pm

- Unatkozol, huh? Ha innen kelet felé haladsz, au! - véletlenül megütöttem a kezemmel a lebegő alakot, aki sóbálványként kifejezetten... kemény volt. - Szóval, ha keletre tartasz, akkor találkozhatsz pár tök jó fej oposszummal, egy élmény velük beszélgetni, komolyan. Vagy szerezhetsz magadnak egy háziszellemet, mint én. Tele van velük az erdő. Nem valami hasznosak, de jó társaság.
- Mi az, hogy nem vagyunk hasznosak?! - jött a felháborodott hang az erdőből. - Ki fog téged felébreszteni, ha valami veszély közeledik, ha nem én?
- Szerintem van vagy ötven önként jelentkezőm! - intettem a körülöttem lévő madarak felé, s ahogy csípőre tettem a kezemet, a pálcát kicsúsztattam a kezembe, de úgy, hogy a hátam mögött legyen, majd a fiú hangja felé fordultam. - Jobban belegondolva... Kerüld el a szellemeket. De az oposszumok tényleg jófejek.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 9:45 pm

-Micsoda problémák... -jegyeztem meg szemforgatva, a szájfény említésére. -Hazám nincs, és mondhatni, unatkozom. -közöltem vállvonogatva. Nem hiszem, hogy ártottam volna magamnak azzal, hogy elárultam, hogy nincs búvóhelyem, mert talán el sem hinné senki, hogy ennyire idióta vagyok, hogy ezzel sem törődöm. Lopva ellenőriztem, hogy a pálcám tényleg a farzsebemben lapul-e.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 9:41 pm

- Ó, én pedig azt hittem, hogy csak én hallom ezeket a szellemeket beszélni... - nyitottam nagyra a szemeimet. - De amúgy amiatt mondta, mert a folyón énekelve keltem át a félszáz madárkámmal. És fekete a hajam, a számon pedig még többnyire fent van a vörös szájfény, bár lehet, hogy beperelem a céget, mert ez nem hosszantartó hatás, az biztos. És te mi járatban erre? Portya vagy hazafelé?
A folyó kifejezetten nyugodtnak tűnt, a halacskák sem látszottak. Mindenki csak hallgatózott körülöttünk ezek szerint...
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 9:37 pm

Floyd már jó előre jelezte, hogy útba fog esni nekünk valaki, de úgy döntöttem, nem kerülök, végre itt az ideje valami kihívásnak.
-Hófehérke? Ezt hogy kell érteni? -rikkantottam már viszonylag közelről, de még egy nagy fa eltakart. Direkt későbbre időzítettem a megjelenésemet, és pár lépés múlva már a lány közelebb volt, mint öt méter.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 9:33 pm

Alig fordultam meg, a tükröcském újabb alakot mutatot - vészesen gyorsan közeledve. Pontosabban kettőt. Hogyan tudnak mozogni, ha ilyen közel vannak egymáshoz?
Visszamentem a folyó túloldalára a két ájulthoz (az egyik még mindig lógott) a madárseregemmel, hogy egy kicsit érdekesebb terepről lássam a közeledőt, s biztos ne kerüljünk egy méteres közelbe, hacsak nem akarja. Biztonság kedvéért tettem egy-egy sóbálvány átkot raktam az ájultakra, nehogy felkeljenek nekem itt közben, miközben egy hang szólalt meg az ágak közül.
- Mi van, Hófehérke, elkerül a szerencse? - kacagott a brazil lány tisztes távolságból.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Anthony Lewis on Pént. Júl. 14, 2017 8:59 pm

Elhatároztam, hogy körbejárom Floyddal a terepet, és próbálok kiépíteni az agyamban egy térképet, hogy átlássak mindent, és ne tévedjek el soha. A farkas komoly képpel, orrát a földnek szegezve ügetett mellettem, és feltartott farokkal, épp csak nekem hallhartó morgással jelezte, ha valakinek az álcázott búvóhelyét felfedte. Fogalmam sincs, melyik érzékszervével fedezi fel ezeket, de mindenesetre hálás vagyok érte. Úgy döntöttem, hogy egyelőre nem bíbelődök én is egy meghitt kis fészek építésével, ugyanis feltételezem, hogy Floyd úgyis talál valami alkalmas búvóhelyet, ha szükséges lesz. Alig pár perccel múlt el kilenc, azaz életbe lépett a párbajozósdi, mikor úgy döntöttem, hogy megállok, a farkast beállítom őrnek, és gyorsan készítek egy térképvázlatot az csuklóm belső részére rajzolva, egy hagyományos, mugli golyóstollal, amit az egyik kistáska rejtett. Természetesen jelöltem a felfedezett búvóhelyeket és a fontosabb tereptárgyakat is.
Közel s távol senkit sem láttam, így még egyszer szemügyre vettem a zsákmányaimat: egy táska tömve volt mindenféle tartósabb kajával, mint például diákcsemegével, palackozott vízzel, kekszekkel és hasonlókkal. Komolyan, mintha egy aggódó anyuka csomagolta volna a gyerekének egy osztálykirándulásra. Egy másikban instant sötétségpor, egy közönséges mugli öngyújtó, egy cikesz, néhány ősrégi Reggeli Próféta, összetekerve, valamint egy telefon tartózkodott.  A harmadikban egy random kulcscsomó és pár Weasley Varázsvicc vállalatos cucc, egyelőre haszontalanoknak ítélve, mert nem ismertem őket. A negyedik és egyben utolsó batyu ragtapaszokat, benzint és pár üveg szárított és porlasztott növényt tartalmazott. Mekkora pech, hogy a gyógynövénytan és a bájitaltan igencsak a homályos, vagy akár vaksötétnek is nevezhető tudományterület az életemben.
avatar
Anthony Lewis
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 135
Join date : 2017. Jun. 14.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Jev Chekov on Pént. Júl. 14, 2017 8:40 pm

A sós vizű tóval való testközeli találkozás nem segített sokat a helyzetemen. Csöpögő hajjal és ruhákkal kászálódtam ki a partra, és ismét azt kellett tapasztalnom, hogy ez nem feltétlenül az én napom: ugyanis totál le vagyok maradva. Már mindenki eltűnt, gondolom azért, hogy keressen magának egy biztonságos zugot és megcsodálja a zsákmányait. Nos, nekem nincs mit megnézni, ugyanis egyetlen zsákot sem bírtam megszerezni. Kissé tekervényes gondolkodásom félrevezetett ezúttal, ugyanis azt hittem, hogy a halom táska valami hatalmas átverés vagy csapda. És gondoltam, én leszek az egyetlen ravasz srác, aki rájött, és nem okozott magának plusz gondot. Hát, ez a teória enyhén félrement.
Nulla segédeszköz, mindössze én és a pálcám. Ám legyen.
Belevetettem magam az esőerdőbe, ami sajnos sem az észak-európai fenyvesekkel, sem a Tiltott Rengeteggel nem volt köszönőviszonyban. Vajon mit csinálhatnak a többiek? Charlie, Nat? Óvatosan, minden érzékszervemet bevetve figyeltem a környezetre, miközben gyors léptekkel kerestem valami alkalmas bokrot vagy bármi búvóhelyet. Kezdtem magam elszégyellni, hogy mint egyetlen Hollóhátas, kezdek lassan szégyent hozni a házamra a tehetetlenségemmel.
Ekkor megpillantottam egy nagy kupac korhadt, kidőlt farönköt. Ezt Merlin is nekem teremtette ide! Pár pálcalegyintés, és egy tetszetős kis bunkert építettem belőle, és pár nagyobb, zöldellő faággal is beborítottam, hogy beleolvadjon a környező bozótosba. Bemásztam, próbáltam kitalálni, mi legyen a következő lépés. Asszem, nincs más választásom, mint bevállani pár párbajt, hogy aztán fosztogathassak a többiek csomagjaiból, máskülönben aligha túlélem az előttem álló egy hetet…
avatar
Jev Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 126
Join date : 2017. Jun. 11.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Natasha Horne on Pént. Júl. 14, 2017 7:41 pm

- Who is that girl I see Staring straight back at me? When will my reflection show Who I am inside? - énekeltem, miközben átkeltem a folyón. Úgy tűnik, ebbe is rejtettek veszélyes állatokat, aminek nem teljesen örültem. Gyorsan kellett ugrálnom, hogy nehogy megharapjanak a piranhaszerű lényecskék, amik bizonyára méregfoggal rendelkeztek. Amikor megcsúsztam, a díszes madártársaságom megtartott a felsőmnél fogva, úgyhogy igazán nem panaszkodhattam.
- Oké, sosem gondoltam volna, hogy találkozom Hófehérkével élőben - hallatszott egy hang valahonnan a folyó túloldaláról. Egy durmstrangos fiú lépett ki a bokrok mögül fülig érő vigyorral. - Így még nehezebb lesz rávennem magam, hogy harcoljak ellened. De ki tudja, lehet, hogy majd jön a herceged.
Rámosolyogtam, majd ugrottam egyet felé, s mellette jelentem meg a pálcámat a nyakához szegezve.
- Petrificus totalus! - azonnal sóbálvánnyá vált. - Csak úgy mondom, hogy a hercegem kint vár, úgyhogy nem igazán lesz időm kivárni az egy hetet, amíg megérkezik. Ha van egy kis eszed, elkerülsz. A madarakról majd megismersz.
Fellöktem, mielőtt a földre ért volna, feloldotta az átkot:
- Finite Incantatem! Levicorpus! Stupor!
Két másodperc múlva már egy fejjel lefelé lebegő ájult fiú társaságában voltam.
- Tudod, ez nem volt rossz. Nem is vagyok biztos abban, hogy be szeretnék-e lépni az egyméteres körzetedbe ezek után - egy újabb hang. Komolyan, nem lehetne békén hagyni? Ó, várjatok, éhezők viadala. - Kaori vagyok, nem foglak nagyon kirabolni.
Ahogy láthatóvá vált a számomra, megjelent körülöttünk az erőfal.
- Oppugno! - támadtattam meg a madaracskáimmal Kaorit, aki láthatólag nem számított erre. - Stupor!
Úgyhogy a folyóparton már két ájult bajnok is volt.
- Nem volt rossz.
- Komolyan?! - néztem körbe felháborodottan. - Ez már lassan túlzás!
- Hé, édes, ne aggódj, megyek is tovább - a fák között megpillantottam azt a brazil lányt, aki a másik oldalamon állt. - Amúgy, Liliana a nevem. Téged hogy hívnak?
- Natasha - mosolyogtam rá.
- Hát, Natasha, én a helyedben elindulnék valami szállást keresni, mert lassan sötétedik.
- Köszönöm - feleltem, de már nem volt sehol.
Visszamentem hát a kis szállásra, amit készítettem magamnak, s próbáltam javítani a tetőrészen, hogy eső esetén a lehető legszárazabban ússzam meg az éjszakát.
avatar
Natasha Horne
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2017. Jun. 13.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Charlize Brown on Pént. Júl. 14, 2017 6:50 pm

Miután kényelmesen berendezkedtem egy fa tetején, és varázsigékkel bajnok-biztossá tettem, valamint ivóvizem és ételem is volt, úgy gondoltam, akkor akár itt is maradhatnék erre az egy hétre. Nagy valószínűséggel úgysem lenne esélyem, pláne nem azok ellen az afrikaiak ellen, akik egészen egyszerűen legyőzhetetlennek tűntek, már az első nap, amikor megérkeztek a Roxfortba. Gepárddá meg elefánttá tudnak változni? Mégis ki vagyok én, hogy ilyenek ellen akár csak megpróbáljak bármit is tenni?
Aztán eszembe jutott, hogy odalent van Nat is. És ugyan tudtam, hogy sokkal-sokkal ügyesebb és harciasabb boszorkány, mint én vagyok, tehát semmi okom arra, hogy féltsem, mégis kérlelhetetlenül zakatoltak a fejemben olyan képek, hogy elfogy a gyógyszere, vagy nem megfelelően működnek, és ezért kiszolgáltatottá válik. Ezen kívül a fejemben dörömbölt még McGalagony és Eric hangja, akikkel aztán már tényleg nem volt sem bátorságom, sem erőm vitatkozni.
Így hát egy hatalmas sóhajjal az övembe dugtam a kést, amit szereztem, és pár varázsló-vackot is a zsebembe süllyesztettem, hogy nagy probléma esetén eldobálhassam őket (hátha még a végén jók is lesznek valamire). Végül megmarkoltam a pálcámat, és ügyetlenül leszerencsétlenkedtem magam a fáról (ezt a tarzankodósdit nem nekem találták ki; azt sem tudom, magára a fára hogy jutottam fel). Egy, csak a számomra látható jellel megjelöltem a fát, majd görcsösen szorongatva azt a fadarabot, amiből elvileg jön a varázslat (úri körökben ezt pálcának hívják), elindultam, hogy varázspárbajokon vegyek részt. Na, ilyen hülye ötletem is kifejezetten régen volt.
Ahogy a fák között és dúsan növő aljnövényzetben igyekeztem észrevétlenül, és lehetőleg minden irányba figyelve lopakodni, azon tűnődtem, vajon voltak-e kifejezetten mugli dolgok a Bőségszarunál. Úgy értem, huzalok, porok, ilyesmik, amikből esetleg robbanógránátot lehet készíteni. Csavarhúzó, mittudomén. Arra jutottam, hogy a Szaruhoz visszamenni nem lenne értelme, hiszen valószínűleg már mindent elhoztak onnan. Vagy valaki mástól kell valahogyan szereznem, vagy ez az ötlet ugrott. Viszont rengeteg olyan növény volt itt, amelynek a hatását ismertem, és, ha tudok tüzet csiholni, akkor esetleg bájitalt is tudnék főzni - altató hatásút főképpen, hiszen annak tudnám most leginkább hasznát venni. De, majd ha elfogy az élelem, amit zsákmányoltam, ezekből a növényekből ételt is tudnék készíteni, vagy éppen gyógyszert. Az sem ártana.
Ahogy így gondolataimba merülve bandukoltam, hirtelen nekiütköztem egy láthatatlan valaminek, ami akkorát lökött rajtam, hogy hátrahuppantam a fenekemre. Ez a momentum emlékeztetett arra, hogy éppen egy varázslóverseny kellős közepén vagyok, és, hogy amiről visszapattantam, az nagy valószínűséggel egy erőtér, és, ha erőtér, akkor az azt jelenti, hogy valakinek az egy méteres körzetébe kerültem, és mindjárt le fognak csapni rám.
Villámgyorsan felpattanva megfordultam, és a fadarabbal előre mutatva pásztáztam a környezetem, ahol egyelőre senkit nem láttam.
Egyszer csak csengettyűk csilingelését hallottam, amelyet egy szó követett.
- Szia! - köszöntött egy vidám hang valahonnan a fejem fölülről.
Azonnal felkaptam a pálcámat, és Stupor!-t kiáltottam a hang irányába.
- Nem talált! - nevetett fel a hang, majd a következő pillanatban a pálcám kiröppent a kezemből, és ott álltam teljesen fegyvertelenül a bolond japán lánnyal szemben, aki annyira közelről nézett a szemembe, hogy szinte összeért az orrunk.
A hajában volt a három csilingelő csengettyű, amit korábban hallottam, egy hatalmas pillangós hajpánt volt a hajában, gyermekien csillogott a szeme, és ártatlan mosolyra húzódott a szája. Annyira meglepődtem, hogy teljesen lefagytam, és csak vártam a kivégzésemet. Ehelyett:
- Szia! A nevem Natsuko, de szólíthatsz Nana-channak! - ragadta meg vidáman a kezem, és megrázta.
Én meg kezdtem azt hinni, hogy valamelyikünk valami mérgezőt evett.
- Öhm... Izé... Értem - néztem a lányra furcsán. - Charlie vagyok - tettem hozzá én is, majd nem bírtam ki, hozzá kellett tennem: - Nem akarsz elkábítani? - érdeklődtem, arra utalva, hogy teljesen fegyvertelen vagyok, és nem mellesleg egy varázslóháború közepén vagyunk.
- Ó, még nem, mert ha előtte ötször nem csapom össze a sarkamat, akkor nem fog működni - rázta meg teljesen komolyan a fejét.
Na jó, szerintem inkább ő evett valamit.
- Értem - bólogattam. - Szeretnél tőlem valamit? - kérdeztem, amikor még mindig ugyanúgy állt ott, és kezdtem kifejezetten furán érezni magam.
- Cserét ajánlok - nézett rám ártatlan szemekkel. - Én megkapom a kitűződet, te pedig választhatsz ezekből - és hosszas matatás után előhúzott a táskájából egy dróthuzalt, egy nagyítót, és egy... telefont.
Majdnem felsikítottam, amikor megláttam az elektronikai eszközt, de aztán moderáltam magam, és nyugalmat erőltettem a vonásaimra.
- Oké - bólintottam. - De előtte hadd tegyek fel két kérdést.
- Mondd csak! - huppant le a lány mosolyogva törökülésbe, és a mellényzsebéből elővéve egy állatot, simogatni kezdte.
Naaaaagyon fura volt.
- Miért nem vetted el csak úgy a kitűzőt? Megtehetted volna - tettem fel az első kérdést.
- Mert a papa azt tanította, hogy nem vesszük el csak úgy azt, ami másé - nézett a szemembe jókedvűen csillogó tekintettel.
Huh. Ez nagyon fura.
- Értem. És mire való ez a kitűző? - forgattam meg a pólómra tűzött kis szerkezetet.
- Vicces dolgokra - adta meg a szerinte megfelelő választ a lány, majd felállt, és mint aki jól végezte dolgát, gyermeki mosollyal kinyújtotta a kezét a kitűzőért.
Ugyan nem kaptam rendes választ, mégis éreztem, hogy többet nem tudok belőle kicsikarni. Gyanakodva a kezébe pottyantottam a szerkezetet, majd magamhoz vettem... a dróthuzalt. Vérzett a szívem, hogy ott kellett hagynom a telefont, de beláttam, hogy a jelenlegi helyzetemben ez a legjobb megoldás, mert a huzallal talán még tudok robbanógránátot készíteni. A lány jókedvűen fütyörészve kitűzte magára a tőlem zsákmányolt eszközt, majd visszapakolta a táskájába a holmijait, és visszatette az állatkáját a mellényzsebébe.
- Örülök, hogy találkoztunk, Charlie! - rázta meg még egyszer a kezemet vidáman mosolyogva. - De, ha egy tanácsot adhatok, legközelebb ne mászkálj ennyire céltalanul és elveszve, mert mások nagyon könnyen egy csapással végeztek volna veled - nézett mélyen a szemembe.
- Rendben - bólintottam meglepetten.
Nocsak, és még bölcselkedni is tud.
- Továbbá majd nézd meg a tükörképed. Gyönyörű vagy, meg minden, de kicsit tele vagy mocsokkal meg karcolásokkal - nevetett fel.
- Köszönöm - dünnyögtem az orrom alá.
- A pálcádat a kezedben fogod találni - mosolygott, miközben rám fogta saját varázseszközét. - Vigyázz magadra, és további jó versenyzést! - integetett még utoljára gyermeki mosollyal, majd a világ elsötétedett a szemem előtt.

***

Amikor magamhoz tértem, a pálcám csakugyan a kezemben volt, én pedig tényleg ki voltam ütve pár percre. De, ha ez a találkozás ezzel a furcsa lánnyal bármire is jó volt, arra bizonyosan, hogy átéreztem a helyzetem súlyát. Natsukónak igaza volt - ha ennyire félvállról veszem ezt az egészet, könnyen itt hagyhatom a fogam. Nekem pedig vissza kell jutnom Eric-hez, és segítenem kell Nat-et. Közben pedig nem ártana összeszednem pár pontot sem.
Feltápászkodtam, majd igyekeztem sorra venni, hogy most mit volna a legjobb tenni. A karcolásokról eszembe jutott, hogy a sebeimre majd kéne valamilyen gyógyhatású növényt szereznem, valamint a dróthuzallal új lehetőségek egész sora nyílt meg előttem. Azonban először is ehhez is növényekre és virágporra volt szükségem. Nagyot sóhajtottam. Még a mászás közben a pólómról leszakadt egy textildarab. Ezt most a hajamba kötöztem, és elhatároztam, hogy mostantól nem hátrálok meg, és igyekszem a lehető legjobb formámat nyújtani, még ha nagy valószínűséggel esélyem sincs. Fel fogom venni a harcot mindenkivel, akivel szembekerülök.
A Serleg valamiért engem választott. Itt volt az ideje, hogy bebizonyítsam, jól döntött.
avatar
Charlize Brown
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 268
Join date : 2017. Jun. 10.
Age : 18
Tartózkodási hely : Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Liliana Castellano on Pént. Júl. 14, 2017 6:21 pm

Miután felébredtem, a pálcám valóban ott volt a kezemben, ahogy a csalán is. Felnevettem, mert találtam egy méltó ellenfelet, akit még érdemes lesz felkutatni, hogyha egy kis izgalmat keresnék. Viszont egyelőre visszamentem a búvóhelyemre, ahol gyorsan kezeltem a csaláncsípéseimet, majd a magifixszel betekertem a csalánostorom szárát, ahonnan leszedegettem a leveleket: így mostmár van egy használható fegyverem akkor is, ha nincs nálam pálca. Ahogy megnéztem magam egy közeli forrás víztükrében, megállapítottam, hogy úgy nézek ki, mint egy zöld Indiana Jones, ami - valljuk be - nagyon menő.
Elindultam felfedezőútra (pontosabban vadászatra), ahol inkább elhagyott dolgokat találtam, mint bármi mást. Szedtem rengeteg növényt, amit az oldalamon található kis erszénybe gyűjtöttem. Kétszer találkoztam valakivel, de az egyiket kikerültem (aki a cicalány egyik tesója volt. Úgy döntöttem, pár órára elég volt az afrikaiakból), a másikat viszont egy párperces küzdelem után legyőztem. Ugyanaz a durmstrangos srác volt, akit Céline győzött le. Úgy néz ki, ez nem az ő napja volt. Mikor már délután öt körül járhatott, úgy döntöttem, visszamegyek a szállásomra, hogy ott várjam meg, hogy mit hoz majd az éjszaka.
avatar
Liliana Castellano
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 49
Join date : 2017. Jul. 10.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Park/ az Aréna

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

10 / 13 oldal Previous  1, 2, 3 ... 9, 10, 11, 12, 13  Next

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.