Az Új Trimágus Tusa
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.

Charlize Brown

Go down

Charlize Brown Empty Charlize Brown

Témanyitás by Charlize Brown Vas. Jún. 11, 2017 6:29 pm

Helló, a nevem CHARLIZE BROWN, 17 éves vagyok és a ROXFORTból jöttem, ahol HETEDÉVES vagyok. Az iskolám GRIFFENDÉL házába tartozom.

Charlize Brown Tumblr_mw7t49QvPY1qf5xkuo4_250

Családom
Tudósok, kutatók, álmodozók. Nem éppen álomszülők, nekem elhiheted. Főleg, ha ez a hármas kombó az ember lányának mindkét szülőjét vitathatatlanul jellemzi. Tulajdonképpen azt sem igazán tudom, én hogyan sikerültem, illetve egyáltalán az esküvőjüket hogyan tartották meg, annyira nincsenek itthon. Apa gyakorlatilag a tenger szerelmese – nem is csoda, foglalkozási ártalom – tengerbiológusként tevékenykedik. Gyakran napokig nem is látom, szinte minden idejét a vízen tölti, adatokat vesz fel és elemez különböző mélytengeri élőlényekről. Szinte kizárólag csak akkor jön haza, amikor már annyira szédül az éhségtől és a kimerültségtől, hogy a szeme előtt elmosódnak a függvények, és már nem képes fejben számolni. Ekkor hazatántorog, gyorsan eszik valamit, alszik pár órát, és már megy is vissza. Anyám se könnyű eset. Hétközben a cambridge-i egyetemre jár be órákat adni, de utána bent marad a laborban kémiai és fizikai kísérleteket végezni, így nagyon későn szokott hazaérni, ha éppen nem foglalják le túlságosan az atommagok, és marad bent egész éjszaka. Hétvégén pedig járja az országot, előadásokat tart, vagy éppen hallgat, és egyszerűen elérhetetlen. Azon a pár ritka napon pedig, amikor véletlenül otthon vannak, egymásba feledkeznek, megosztják egymással felfedezéseiket, és úgy általánosságban őrült tudósost játszanak. Nem volt ez másképp gyermekkoromban sem. Amennyire járatosak a természettudományokban, annyira nem volt és nincs a mai napig sem halvány lila segédfogalmuk sem a gyereknevelésről. Anyám például akkor jött rá, hogy egy újszülöttre nem ártana egy kis figyelmet fordítani, amikor fél éves koromban arra kellett kirohannia az otthoni kutatólaborjából, hogy majdnem agyoncsapott a kihúzott konnektorban sercegő áram, illetve magamra rántottam a mikrohullámú sütőt. Szóval, viszonylag korán meg kellett tanulnom gondoskodni magamról, mert mások ezt nem tették meg helyettem. Nem is beszélve az elmaradt születésnapok okozta szívfájdalmak feldolgozásáról.

Charlize Brown Tumblr_nlcx16k11Z1ta0sgeo1_500

Múltam, előtörténetem:
Tudóscsaládból származom, ráadásul mugli születésű vagyok, úgyhogy felejtsd el, hogy be tudsz etetni olyan hülyeségekkel, hogy létezik varázslat meg boszorkányok! Na igen. Valahogy így indult a sajnálatos módon kifejezetten hosszúra nyúlt és nem éppen idilli kapcsolatom a varázsvilággal. Szegény Flitwick professzor szerintem a mai napig felemlegeti azt a bizonyos délutánt, amikor egy mugli születésű kislány családját kellett meglátogatnia Margate-ben, hogy megismertesse őket a Roxforttal és a varázsvilággal, csak hogy aztán három óra hosszat ücsörögjön ott, nem bírván zöld ágra vergődni egy kis 11 éves kislánnyal, aki a biológia, a kémia és a fizika törvényszerűségeinek felhasználásával sorozatosan cáfolta meg állításait varázslatról és természetfelettiről. Hát, nem volt éppen zökkenőmentes konfrontálódás. De ne szaladjunk ennyire előre. A születési anyakönyvi kivonatom tanúsága szerint 2000. június 1-jén születtem, apa és anya egyetlen és egyben utolsó gyermekeként, habár az emberek, akiket a szüleimnek hívok, erre a dátumra gyakran egyszerűen nem is emlékeznek. Mivel úgy általánosságban mintha egy nem létező kellemetlenség lennék a szüleim számára, hamar meg kellett tanulnom gondoskodnom magamról. A fizetett házvezetőnőtől hat éves koromra megtanultam kezelni a háztartási eszközöket, illetve viszonylag korán, már két évesen olvastam. Így hát nem csoda, hogy gyermekéveimben, amikor éppen nem mostam, vasaltam, főztem, takarítottam vagy mosogattam, olvastam. Rengeteg könyv volt a házunkban, természetesen mind tudományos értekezések a természettudományok témakörében, de mivel nem volt más lehetőségem a szórakozásra, végül ezekbe mélyedtem bele. Elsős koromban már a radioaktivitásról beszélgettem a matektanárommal. Még öt éves koromban házvezetőnőnk javaslatára kezdtem el dobórákat venni, így a természettudományok mellett a zene lett a másik szenvedélyem. Meséket nem olvastam, a varázslatban nem hittem, így nem csoda, hogy amikor megérkezett a roxforti levelem, illetve Flitwick professzor, nem éppen a legszívélyesebben fogadtam őt a szokás szerint üres házban. Varázstehetségem sem úgy mutatkozott meg, mint bármely más mugli születésűnek – az apró dolgokban voltam inkább állítólagos boszorkány. Lebegő tárgyak sosem voltak a környezetemben, de a legvadabb kóbor macskákat is képes voltam megszelídíteni, illetve hihetetlen gyorsasággal számoltam fejben. A varázslat gondolatát a Roxfort sem tudta megszerettetni velem. Szenvedtem a matematika és a természettudományok hiányától, amelyet csak kis mértékben tudott ellensúlyozni máig két kedvenc tantárgyam, a Legendás Lények Gondozása és a Bájitaltan. Azonban annak ellenére, hogy létezésüket hosszú ideig tartott elfogadnom, az új állat- és növényfajok felfedezése teljesen lenyűgözött, így szabadidőmben hosszú sétákat tettem a környéken, nemritkán a Tiltott Rengetegben is. Végül negyedévben találtam meg a helyem én is ebben az iskolában. Hatan megalkottunk egy roxforti diákzenekart, a Colourblindot. Mugli és varázsvilágbeli dalokat játszunk és énekelünk, és hamarosan hatalmas népszerűségre tettünk szert a tanulók körében is, főleg az után, hogy saját darabokat is elkezdtünk játszani. Nem beszélve arról, hogy különcségem ellenére szereztem öt legjobb barátot, akikkel annyira összenőttünk, hogy nem hiszem, hogy valaha is elfelejtjük egymást. Egyedül őmiattuk fog fájni az elválás a varázsvilágtól, de remélem, ők is megértik, hogy egy jövendőbeli tudóspalántát nem érdekelhetnek a mágia megmagyarázhatatlan szeszélyei. McGalagony professzor többször felkeresett már ezzel kapcsolatban, és felajánlotta, hogy mágikus állatokkal és növényekkel is foglalkozhatnék, de egyelőre még nem sikerült meggyőznie – úgy értem, ki adná fel a magfizikát egy unikornisért? Csakis az ostobák.

Charlize Brown Tumblr_mf7q5z4gbJ1r1477wo1_500

Kifejtett részlet: (opcionális)
- Ugyan, ne mondd már, hogy a varázslat meg tudja magyarázni, miért keringünk egy rohadt csillag körül!
- Vigyázz a szádra! De te meg azt ne akard nekem bemesélni, hogy a drága fizikád meg tudja magyarázni a Wingardium Leviosa hatására lebegő tárgyakat!
- Ne vitatkozz erről velem, a fizika magyarázza meg a világunk működését!
- Ugyan, kérlek, láttál te már elektront? Én viszont már láttam időnyerőt, és azt is, hogyan használják!
Éles sikítás hallatszott a folyosó végéről. Erickel azonnal felfüggesztve a vitánkat, szinte reflexszerűen ugrottunk be a jobbunkra lévő titkos átjáróba, miközben nekem még volt annyi lélekjelenlétem, hogy a folyamatosan írogató Alice-t is berántsam magunkkal. A következő másodpercben Hóborc vihogása visszhangzott végig a folyosón, amely édes kakofóniát alkotott a diákok haragos vagy éppen halálra rémült kiáltásaival. Igen, már körülbelül második hete az Hóborc kedvenc foglalatossága, hogy a folyosókon száguldozva tintával önti nyakon a diákokat. Eredeti. És nagyon nehéz kimosni.
- Na, például Hóborcot sem tudnád megmagyarázni – billentette félre a fejét kaján vigyorral Eric, mire én csak dühösen megforgattam a szemem, és kirángattam magam után Alice-t a folyosóra, ami Hóborc akciója után erősen hasonlított egy háborúsújtotta övezetre.
- Nem érdekel, Er, egyszer bebizonyítom, hogy nincs igazad – fújtattam dühösen.
- Sok szerencsét, Charlie – mosolygott le rám ördögi vigyorral a fiú, mire kihasználva őhozzá képest alacsony termetem, egy egészséges hasba könyöklést kapott válaszul.
Még mindig szitkozódva görnyedezett a támadás hatása alatt, amikor egy negyedévesforma kislány lépett oda hozzánk, láthatóan izgatottan.
- Szi… Sziasztok! – intett egyet reszketeg mosollyal, és kissé elfehéredett ajkakkal. – Te… Ti vagytok a Colourblind?
- Hát, szerencsétlenségedre éppen a fura és őrült részlegével futottál össze, de igen – egyenesedett fel Eric, és egy megnyerő mosolyt villantott a kislányra, aki erre majdnem elájult.
Unottan forgattam a szemeimet. Ericre szinte minden lány így reagált.
- Tudunk segíteni? – érdeklődtem én is, illetve megrángattam Alice karját, hogy talán folyjon bele a beszélgetésbe, ő azonban egész egyszerűen figyelmen kívül hagyott, és tovább firkált.
- Egy… Egy autogramot szeretnék kérni az együttestől – dadogta el a lány, és már kezdtem aggódni érte, mivel az arca kezdte a paradicsomvörös nem éppen egészséges árnyalatát felvenni.
- Állunk rendelkezésedre, kishölgy – hajolt meg előtte teátrálisan Eric, és fülig érő vigyorral az arcán egészen egyszerűen kivette Alice kezéből a füzetét, és kitépett belőle egy lapot.
Alice unottan pillantott fel rá, hiszen a leggyakrabban ez történt, amikor valaki autogramot kért tőlünk. Eric odakanyarintotta nevét hatalmas, elegáns betűivel a kitépett papírra, sőt, még egy szívecskét sem átallott tenni az i-re. Én a szokásos macskakaparásommal felfirkantottam a Charlie nevet, majd Alice is a sarokba írta aprócska, szálkás kis betűit.
- Jaspert, Michaelt és Natet szerintem valahol az Üvegházak körül keresd – ők a csapat értelmesebbik része – kacsintott a lányra Eric, majd ahogy ő halálra váltan bólintott, villámgyorsan elköszönt tőlünk, és beleolvadt a tömegbe, önelégülten bólintott egyet. – Egyre népszerűbbek vagyunk – nyugtázta elégedett mosollyal.
- Persze, amióta mugli számokat is játszunk – böktem meg az oldalát, hogy figyelmeztessem arra az aprócska kis tényre, miszerint ez az én zseniális ötletem volt.
- Jó, elismerem, ennek is lehetett szerepe váratlan előretörésünkben – vetette fél karját hanyagul a vállam köré Eric, és magához húzva nyomott egy puszit a fejem búbjára. – De ettől még ne szállj el magadtól, Napsugár – vigyorgott, majd intett egyet, és vidáman fütyörészve a Bűbájtanterem felé vette az irányt.
Rosszallóan csóváltam a fejem, majd amikor körülnézve konstatáltam, hogy Alice ismét csak hangtalanul eltűnt, vállat vonva elindultam az alagsorba, és vártam, hogy a napomnak értelmet adó Bájitaltan elkezdődjön.

Charlize Brown Tumblr_mwdpnyqN8t1sfkf8jo1_500

Kinézet:
A lányok körében átlagos magasságommal nem igen lógok ki a sorból, de ha azt vesszük, hogy szinte állandóan a bandával vagyok, és közülük én vagyok a legalacsonyabb, akkor már érthető, hogy miért nem vagyok megbékélve néha a magasságommal. De ettől eltekintve minden mással tökéletesen elégedett vagyok. Égszínkék szemem van, amit aputól és gyaníthatóan a tengertől örököltem, és barna, hullámos hajam, amit pedig anyutól. Nem vagyok vak, nyilván én is látom, hogy nem vagyok egy mindennapi jelenség, de ha magamra dobok egy kis sminket, és ne adj Merlin, rövidnadrágot húzok, akkor van, hogy néha Ericnek kell elhajtania körülem az érdeklődő hímivarú egyedeket. Na, nem mintha zavarna. Mármint az érdeklődés. Harmadik legfontosabb szenvedélyemnek, a futásnak köszönhetően pedig igyekszem a formámat is tartani, annak ellenére, hogy bolondulok az édességekért.

Charlize Brown Tumblr_inline_mh0lagQ4ml1ruz9j7

Jellemem, speciális képességeim:
Gyakorlatilag a számomra két legkedvesebb hobbim keverékeként határozható meg a személyiségem is: nagyszájú vagyok, kirívó, lendületes, hangos és virgonc, akár egy dob, valamint a hazai mugli zenepiacról a tudásom verhetetlen. Azonban emellett rendkívül racionális, szkeptikus és a számokhoz ragaszkodó ember is vagyok, csak úgy, ahogy egy természettudományokért bolonduló embertől elvárható. Már Roxfortba kerülésem első évében elintéztem, hogy a Hajnali Próféta, vagy mi a Merlin helyett mugli természettudományokkal foglalkozó lapokat kapjak reggelente, így a varázsvilágból is figyelni tudom, mik történnek odakint.

Charlize Brown Giphy

Kedvenceim, hobbijaim, barátaim:
Akármennyire is próbálkoztak mindenféle varázslatos étellel és itallal itt, a Roxfortban, nálam a befutó ételek és italok terén továbbra is a kóla, valamint a ketchupös sült krumpli. Néha nagyon hiányoznak. Hobbijaim közül szerintem már nem kell megemlítenem a dobolást, a helyenkénti gitározást, a futást és az olvasást, de, ugyan Alice a banda dalszövegírója, néha én is kinyomok magamból pár értékelhető sort. Énekelni is imádok, bár Eric szerint repedtfazék hangom van, így a legtöbbször hangosan méltatlankodni kezd, amikor dúdolni kezdek egy mugli slágert. A Roxfort körüli kóborlásaimnak egy füzet az eredménye, amelybe minden különleges növény és állatot lejegyzek, ezen kívül felállítottam magamnak egy kis kutatólabort a hálókörletünkben, ahol próbálom kideríteni, mi olyan más a mágusok sejtjeiben, ami képessé teszi őket a varázslásra. Még nem sikerült rájönnöm, de már dolgozom az ügyön. A Colourblind együttes tagjain kívül nem is igen vannak barátaim – ők viszont egy életre szólnak. A Hollóhátas Eric, aki legtöbbször basszusgitározik, de néha a klasszikus gitár és a mikrofon is megfordul a kezében, kávén él, és mindennap úgy pörög, mint egy felhúzott vekker. Imád tanulni, és elképesztően nagy tudása rendelkezik – a mágia területén. Úgyhogy beszélgetéseink gyakran végeérhetetlen veszekedésekbe torkollanak, ahol a természettudományok ütköznek a mágiával. Őhozzá állok a legközelebb a csoportból, de a többiekkel is nagyon jól kijövünk. A Mardekáros Alice a dalszövegírónk, én még életemben nem hallottam beszélni, rendszerint csak szemébe fésült hajjal sétál mellettünk, és folyamatosan körmöl valamit egy füzetbe. Fura egy szerzet, de ebben a bandában mind azok vagyunk. Jasper az énekesünk, Hugrabugos csupaszív, néha kicsit félénk, de hihetetlenül kedves és jó barát, és olyan fantasztikus hangja van, hogy szinte az ember csontjáig hatol. A szintén Griffendéles Natasha a szintetizátort, a zongorát, és a szaxofont kezeli, mikor mire van szükség, hihetetlenül tehetséges és gyönyörű, és nem mellesleg csapatunk utolsó tagjával egy párt alkotnak, a Hugrabugos Michaellel, aki a klasszikus gitár nagymestere. Szinte minden este tartunk egy kis összejövetelt, zenélgetünk, új dalokat találunk ki, beszélgetünk. Minden pillanatát élvezem ezeknek az alkalmaknak.

Charlize Brown Tumblr_inline_nlug80v7KH1rifr4k
Charlize Brown
Charlize Brown
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 274
Join date : 2017. Jun. 10.
Age : 23
Tartózkodási hely : Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.