Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Alex Chekov on Szomb. Május 12, 2018 9:13 pm

-Utolsó napod, és az utolsó… tűszúrásod remélhetőleg. -tájékoztatott kedélyesen a gyógyítóm, miközben kicserélte a kanült és az utolsó vérmintámat levette, amit halk szisszenéssel vettem tudomásul, majd egy el-sem-hiszem-féle bágyadt félmosoly terült szét az arcomon. Már szinte láttam magam előtt, hogy az eltelt egy hét alatt mindenki totál elfelejtette, mi történt velem, és egy-két embert kivéve észre sem fogják venni, hogy visszatértem. De nem gond, így van ez rendjén. -gondoltam valami keserédes érzettel a torkomban.
Már nagyon hiányzott, hogy szabadon mozoghassak és azt csináljak amit akarok, bár eddig is a körülményekhez képest szellemileg lefoglaltam magam minden nap: elvégre hiába vagyok távol a Szent Katrintól, ez senkit sem akadályozhat az év végi RAVASZ-ok letételében, tehát nekem is le kell vizsgáznom majd.
Fejem visszahanyatlott a párnára, és hosszas fészkelődés után találtam egy pózt, amiben az ágy oldalának támasztva egy tankönyvet, ráláttam és a kezemben és műtéti hegem helyén is relatíve kevés fájdalmat éreztem. Egy jó negyedórája elmerülten olvashattam, mikor félénk kopogás szakította meg a csöndet.
-Szabad. -szóltam fakón.
Borja libbent be a kis kórterembe. -Szia.
-Szia. -tápászkodtam feljebb meglepetten. Mint mindig, most sem tudtam, hogy egyszerűen mit érezzek. Volt, hogy bántott, amiért nem jött be. Volt, hogy sajnáltam, mert biztos nem mer utánajárni, hogyan lehet meglátogani. Volt, hogy dühöngeni akartam, amiért nem képes idejönni. És volt, hogy azt kívántam, nehogy bejöjjön, mert nem akarom, hogy így lásson. Miért nehezítem meg a saját életem ezzel a lánnyal?
-Ne haragudj, amiért nem jöttem be, de… általában azt súgta valami, hogy nem nagyon örülnél neki. -mondta szomorú tekintettel, miközben az ágyam széléhez húzódott. Zavartan megnyalta kiszáradt ajkait, és megkereste a takaró alatt a kezem. Erőtlenül viszonoztam a szorítását. Őszinte aggodalmat véltem felfedezni az egész lényében.
-Semmi gond, Borja. Jól tetted, valóban gyakran így gondoltam én is. -motyogtam a takarónak.
-Volt, aki rádnézett azért?
-Persze, Matt gyakran rohangászott be, meg a gyógyítómmal is sokat beszélt. Nagyon képben volt a dolgokkal, talán jobban is, mint én. Sokat segített. És bejött Jev is.
-Jevgenyij? És mit tudott magával kezdeni? -döbbent le.
-Hát… eleinte nem sokat, aztán…
-Ugye nem zaklatott fel?
-Dehogy. -mondtam lemondóan.
-Figyelj, Alex, annyira látom, hogy tök darabosan megy közöttetek ez a dolog. Tudom, hogy rettentő nehéz kezelni ezt az élethelyzetet, de… jobb lenne, ha kibeszélnéd magadból, hogy hogyan érzel. Nehogy azt hidd, hogy nem veszem észre, hogy kerülgeted a forró kását. Akárhányszor csak rá próbáltalak vezetni, hogy beszélj róla, tereltél. Én jót akarok.
Valahogy nehéz volt kinézni Borjából, hogy jót akar. Mindig csak bonyolításként sül el, bármit is csinálunk vagy beszélünk együtt.
-Azért nem beszéltem róla, mert magam sem tudtam eldönteni, hogy mi van. -közöltem kissé sután.
-De biztos vagyok benne, hogy gondolkodtál róla. Nem tudom elhinni, ha nem.
-Igen, gondolkodtam. De előrébb nem lettem. Ne haragudj, de ez nekem nem megy. Nincsenek szüleim, nincs egy olyan barátom, aki ebben jártas és tudna valami kézenfekvő megoldást javasolni. Egyedül vagyok, a francba is! -mérgesen mocorogtam a takaró alatt. Nem szerettem ezt a nincsenekszüleim-kártyát kijátszani, nem is gyakran tettem, de ezt most egy tényleg idevaló kifogásnak gondoltam. Illetve Borja biztosan megérti, hiszen ő is éppen úgy áll szülők terén, mint én.
-Fejlesztened kell az önkifejezésedet. Várj, akkor segítek kérdésekkel. És legalább válaszolni ne szégyellj! Senki nem fogja meghallani vagy megtudni ezt rajtunk kívül. -halkította le a hangját.
-Hogy derült ki, vagy bizonyosodtatok meg róla, hogy tényleg ikertesók vagytok? -könyökölt a párnám szélére, még közelebb hozzám. Nem bántam, a kérdést viszont annál inkább. Amit eddig sikerült elérnünk Jevvel, azazhogy fesztelenül beszélgettünk és építgettük az ismertségünket, mintha kártyavárként összeomlott volna ebben a pillanatban.
-Pavel. -nyögtem keserűen, ahogy újra lehjátszódott a lelki szemeim előtt az a délután. Épp beköltözőben voltunk mindketten a Hollóhát körletébe. Megköszörültem a torkom és megpróbáltam folytatni.
-Szóval, épp a Hollóhátba cuccoltunk be, ő ugye eleve ott lakik… Még alig ismertem Charlie-t, Natet, meg a többi bajnokot… És valahogy spontán észrevették, hogy hasonlítunk. Aztán megkezdődött maga a pokol. Vidáman, egymást túllicitálva tettek megállapításokat, hogy tényleg hogy hasonlítunk. Aztán Pavel felszólította, hogy áruljon el pár adatot magáról…
-Aztán pofánvágott a valóság. -fejezte be helyettem a lány.
-És erre kirohant a klubhelységből.
-És te?
-Én ott ültem, mint egy megkövült idióta, majd elhúztam pakolni.
-Látod, épp azóta rosszul csinálod! Már akkor valakit kerítened kellett volna, akinek kiöntöd a szívedet, és tanácsot kérsz. És ehelyett te… -nézett rám várakozóan, hogy én mondjam ki.
-Igen, én ehelyett fülem-farkam behúztam, nagy ívből kerültem nemcsak őt, hanem a témát is. -nyeltem egyet lelombozva.
-Feltételezem, ő azonnal kipuffogta magát, vagy kisírta, vagy bánom is én, mit csinált, de mindenesetre fényévekkel kiegyensúlyozottabb, mikor egymás közelében látni titeket. -húzta el a száját. -De várj, szóval mikor idejött, akkor mit is csináltatok?
-Hát, tulajdonképpen elhebegtük-habogtuk, hogy mindketten hibásak vagyunk, de azért mégsem… Aztán valahogy elkezdtünk beszélgetni, és egy csomó dolgot megtudtunk egymásról. -tájékoztattam kissé elbizonytalanodva.
-Na, az már nem rossz. De most komolyan. Addig hónapokig mit éreztél, mikor eszedbe jutott? Mert gondolom, párszor eszedbe jutott.
-Nem tudom, Borja. Tényleg nem.
-Légy szíves, erőltesd meg magad. Ha kimondod, könnyebb lesz. Féltél?
-I… igen, talán. -nyögtem kétségbeesetten és legyőzötten. Most miért is akarja megint széttrancsírozni a lelkem, mikor már épp kezdett összeállni… Lehetne tekintettel arra is, hogy nemrég szívműtétem volt és kisebb gondom is nagyobb, de úgy tűnik, fittyet hány rá.
-Alex… Látom, nem hiszed el, hogy jót akarok… -nézett komoly, világoskék szemeivel az enyémbe. Nem a szokásos, játékos, kiismerhetetlen mosoly bujkált az arcán, mint általában, ha jókedvű, hanem valami bizalmat sugárzó, tényleg türelemmel és megértéssel teli baráti mosoly. Még közelebb hajolt hozzám, világosszőke hajtincseinek fenyőerdő-illata már eljutott az orromig.
-Szerettem volna vagy én eltűnni a Föld színéről, vagy őt eltüntetni, hogy minden úgy legyen, mint régen. De valaha, réges-rég meg vágytam rá, hogy bárcsak lenne egy tesóm, mondjuk egy bátyám, aki segítene az életemben.
-Örömmel kijelenthetem, hogy tessék, megkaptad. -fűzte közbe gyorsan, majd várakozóan, de ugyanakkor bátorítóan a szemembe nézett, jelezve, hogy folytassam.
-Tudom, csak aztán eluralkodott rajtam a szorongás és az antiszociálisság, és féltem, hogy elrontom az összeismerkedésünk folyamatát. Így inkább meg sem próbáltam. -ahogy kimondtam ezeket, fokozatosan kezdtem érezni, hogy legszívesebben elásnám magam. -Merlin, annyira szerencsétlen vagyok! -vontam le a végkövetkeztetést letörten, és elindultak az első könnycseppek az arcomon.
Gyengéden megsimította a hajamat, miközben egy óvatos szabad? -pillantást küldött felém. Jólesett, így egy remegős kis mosollyal tudattam, hogy nyugodtan. Ráhajtotta fejét a vállamra, ami nem gondolnám, hogy túl kényelmes lehetett, de mégis percekig így maradtunk. Az ajtó lendületes nyílására szétrezzentünk.
-A vérképe a körülményekhez képest mondhatni, tökéletes, úgyhogy távozhat a fiatalember! -közölte vigyorogva az egyik fiatal, igencsak Matt-re emlékeztető gyógyító, akit még annyira nem ismertem, mert nem ő vitte az esetemet főleg, de gyakran ott somfordált körülöttünk az elmúlt hétben. Sebes, gyakorlott mozdulatokkal megszabadított az utolsó infúziós tűtől és már csak egy jelentéktelennek nevezhető tapasszal fedte le a helyét.
-De kontrollra még várunk vissza minden két hétben. Ja, és Dr Stephenson azt üzeni, hogy ha úgy érzed, hogy a műtéti hegen már nagyon akadályoz a kötés, akkor szedesd le azzal a hozzáértő barátoddal, aki sokszor itt volt. A folyosó végén a portál, ahonnan tizenöt perc múlva visszahopponálódhatsz Roxfortba. Minden jót!
-Ó, köszö… -mire befejezhettem volna, már tűzött is tovább. -Szinte el sem akartam hinni, hogy ez most igaz.
-Na látod, azért mégsincs minden és mindenki ellened! Menjünk innen, és szépen rendberakjuk az életedet, együtt. -mosolygott rám, majd a következő pillanatban arra eszméltem, hogy megkönnyebbülten viszonzom a könnyed csókját.
avatar
Alex Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 76
Join date : 2017. Jun. 10.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Jev Chekov on Pént. Márc. 09, 2018 9:57 pm

Tudtam, hogy minden lelkierejére szüksége volt, hogy el bírja ezeket mondani.
-Nagyon becsülöm, hogy mindezt elmondtad. De örömmel tájékoztatlak, hogy a legrosszabbon már túlvagyunk. Mindenki elnyüsszögte, hogy mi volt eddig a baja, de akkor mostantól… -sokatmondóan rámosolyogtam. -Gáz vagy sem, de olyanokat kell kérdezünk egymástól, amit két barátkozó kisfiú kérdezne egymástól. -vontam meg a vállam. -Kezdem, jó?
Úgy éreztem, hogy fokozatosan enged a szorongásából, és belátja, hogy ebben az abszurd helyzetben tényleg ez a legjobb, amit tehetünk.
Később már nem kellett gondolkodnom, hogy mit hozzak fel témának. Legalább másfél órát dumáltunk, és már nem csak én, hanem ő is fesztelenül mesélgetett az eddigi életéről, megtudtam a kedvenc tantárgyait, megismertem a Szent Katrinos szobatársait, a legjobb barátját és még rengeteg dolgot, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán megismerjem.
avatar
Jev Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 126
Join date : 2017. Jun. 11.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Alex Chekov on Pént. Márc. 09, 2018 9:54 pm

Kiüresedve meredtem a plafon helyett most az apró pillangókkal díszített ágyhuzatomra. Régen éreztem olyan kellemes melegséget, amit Jev előbbi mondatai kavartak fel bennem. Komolyan erősnek lát?
-Figyu, szerintem túl nagy terhet raktál magadra ezzel. Honnét kellett volna tudnod, hogy mi a helyes? Nem sokszor hallassz olyan sztorikat, hogy valaki egy önmagában is tök kiszámíthatatlan Trimágus tusán összetalálkozik az ikertestvérével, akiről egy mukkot sem hallott még életében. -motyogtam magam elé, közben próbálva nem túl hangosan szipogni. Felemeltem rá a tekintetem, mert gondoltam, már mindegy, úgyis rájött, hogy sírok. -Én sem tudtam, hogy mit csináljak. Annyira örültem volna mindig is egy testvérnek, akinek bármit elmondhatok, aki segít és nem hagy ott a bajban. Szerettem volna, ha elkezdünk ismerkedni, miután elfogadtam magamban, hogy ez tényleg igaz, idepottyant az életembe egy ikertesó egy szép napon. De nem voltam képes kimászni a komfortzónámból, és megmutatni, hogy én akarom tényleg ezt a testvért. Inkább én is bujkáltam előled, vagy ami még rosszabb, levegőnek néztelek, mert ez volt az egyszerűbb. -foglaltam össze, de a mondataim vége már valami elcsukló nyüszítésben ért véget, és a kezdeti jó érzésemet most teljesen szétromboltam magamnak az igazság elmondásával. Egy kupac erőtlen szerencsétlenségnek éreztem magam.
avatar
Alex Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 76
Join date : 2017. Jun. 10.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Jev Chekov on Pént. Márc. 09, 2018 9:51 pm

Ha már egyszer én kezdtem az őszintéskedősdit, miért bogozzam bele magam mindenféle félrebeszélésbe? Ha már belevágtam, hadd vigyem végig ezt az őrültséget.
-Én azért, mert nagyon jól láttam, hogy visszahúzódó és félénk vagy, ám- emeltem fel a mutatóujjamat, jelezvén, hogy nem épp lehordani akarom a sárga földig -hihetetlenül átgondolt és testileg-lelkileg erős, ami egyértelműen kiviláglott a Tusa során. Épp ezért nekem kellett volna az első lépést tennem, hogy áttörjük ezt a jeges idegenkedést egymás között. Mert én, kár is tagadnom, azért elég jól eltalálok a szociális let útvesztőiben. Ennek ellenére betojtam, és hagytam passzívan lógni a levegőben ezt az egészet. Ja nem, még annyit tettem, hogy kiborultam és hisztiztem, amit kiválóan tanúsított az egyik emlékem, amit te is láthattál. -azt hiszem, ez örökre az emlékezetembe égett, amikor tudatosodott bennem, hogy mindazt végignézte… Ahogy dacos kisfiú módjára, bőgve bizonygatom Ericnek, hogy lehetetlen, hogy testvérek legyünk.
avatar
Jev Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 126
Join date : 2017. Jun. 11.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Alex Chekov on Pént. Márc. 09, 2018 9:49 pm

-Jev… -ahogy kimondtam valamiért libabőrös lettem. Csak így, ilyen lazán nevezhetem? Tényleg megtehetem? Elöntöttek az érzelmek. Hát ha az ikertestvérem, hogy kéne hívnom? Nem pont a legrövidebb és legbarátibb becenevén? Miután mindez fénysebességgel végigszáguldott bennem, krákogtam egyet, és folytattam.
-Én rettenenetesen szégyellem magam. -közöltem, mi bánt a legjobban már négy napja, amióta ide vagyok zárva a frusztráló gondolataimmal együtt. Lesokkoltan meredt rám a szemüvege mögül.
-Én is, ha érdekel. De akkor ezt tisztázzuk. Szóval… Te miért is?
-Nem, nem, te miért érzed magad bármiért is hibásnak? -ingerülten felrántottam volna az eddig tehetetlenül mellettem fekvő kezem, de a kanülök akadályoztak, így jól belefeszült valami tű a kézfejembe. Észrevétlenül felszisszentem, de továbbra is választ követelve meredtem rá.
avatar
Alex Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 76
Join date : 2017. Jun. 10.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Jev Chekov on Pént. Márc. 09, 2018 9:47 pm

Matt könyörtelenül betaszított az ajtón, majd eltűnt, hogy beszéljen Alex gyógyítójával. Hatalmasat ugrott a szívem a sajnálattól, ahogy megláttam, hogy valamibe épp elmerülten írogat, és totál kizökkentettem. Riadt őzikeként bámult rám egy pillanatig, majd eszébe juthatott, hogy kicsit nevetséges lehet, ahogy néz, és inkább egy halvány félmosolyt erőltetett magára, kimért mozdulatokkal félrerakta a füzetet. Láttam már párszor nyomorult állapotban, de ez mindet felülmúlta most: a formátlan kórházi hálóing úgy lógott rajta, hogy félig szabadon hagyta a szíve környékén az elég tekintélyes méretű műtéti heget, eres, elfehéredett kézfejéből infúzió lógott ki, és még a szokásosnál is sokkal beesettebb volt az arca.
Egy kis tanácstalan toporgás után odaálltam az ágya végéhez és megmarkoltam a vascsövekből álló ágyvéget, közben egy gyors pillantással csekkoltam, hogy mi van a lázlapjára írva, de a betegsége latin nevén és az ő nevén kívül nem tudtam meg mást róla. Nem volt könnyű összeszedni a gondolataimat és legalább egy értelmes kérdést összegereblyéznem a bennem kavargó mindenségből, de ahogy megláttam az éjjeliszekrényére halmozott gyógyszeres dobozokat, egy újabb erőtlenségi hullám fogott el.
-Na, mikorra szabadulsz ki innen? -kérdeztem reménykedő pillantással.
-Nem elég korán. -felelt egy szájhúzogatás kíséretében, leginkább a plafon felé meredve. Teltek a másodpercek és egyre jobban kezdtem pánikolni, hogy át fog csapni a fenyegető kínos csendbe a dolog, így aztán totál meggondolatlanul hadarni kezdtem:
-Nézd, ez most azért gáz, mert, bár testvérek vagyunk elvileg, mégsem ismerlek elég jól. Nem tudtam, hogy milyen ajándékkal tudnék kedveskedni neked, és abban sem voltam biztos, hogy jólesik-e, hogy eljövök hozzád. Ezért kérlek, hogy válaszolj a kérdéseimre, mert úgy gondolom, hogy be kéne hoznunk tizennyolc évnyi lemaradást. -bukott ki belőlem, miközben tehetetlenül markolásztam az ágy fehér fémjét.
avatar
Jev Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 126
Join date : 2017. Jun. 11.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Alex Chekov on Pént. Márc. 09, 2018 9:45 pm

/elkezdődött a Folyosókon/
A rám szakadó kezelhetetlen mennyiségű szabadidő hatására elkezdtem kifejleszteni a harmadik próbára kért szabadulószobát, ami viszonylag lekötött, de alapvetően duzzogtam, amiért már negyedik napja fölöslegesen fekszem itt. Jó, nem mintha olyan lennék, mint újkoromban, de azért tudnám élni az életemet a Roxfortban is. Persze az itt tartózkodásnak is voltak előnyei, például nyugalom volt, nem rohangáltak utánam emberek teljesen indokolatlanul, hogy jajhogyvagyok, mintha bárkit is érdekelne valójában. Gondolom, jó beszédtémát okoztam most mind a nyolc varázslóiskolának.
Gondolataimba merülve firkálgattam egy saját fejlesztésű bájital összetevőit az ölembe tett jegyzetfüzetbe, mikor nyílt az ajtó. Gondoltam, megint benéz Matt, bár őt sem igazán tudom hova tenni- vajon csak a csillapíthatatlan egészségügyi tudásvágya hajszolja ide már harmadszorra, vagy tényleg kíváncsi rám?
Nem ő volt, hanem valaki, akire egyáltalán nem számítottam: Jev. A kezem megállt a levegőben tollastul, és meglepettséggel vegyes félelemmel meredtem rá.
avatar
Alex Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 76
Join date : 2017. Jun. 10.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Matt Hunter on Szomb. Feb. 17, 2018 9:35 pm

-Jó, bocs, csak nem értettem, hogy miért pont te jöttél. -válaszoltam fáradt lemondással. Nem igazán ismertem a csajt, csak látásból, meg annyit tudtam, hogy általában ott van a Shadow Party koncerteken, így ellenségnek nem tartottam, de barátnak sem.
-Öt percünk van odaérni a harmadik emeleti portálhoz, ahonnan vissza leszünk hopponáltatva. -közölte ellentmondást nem tűrően, sürgetően indulva is a szobából. Valami megmagyarázhatatlan okból felidegesített a lány hirtelen megjelenése, és az arrogáns viselkedése még rátett egy lapáttal erre az egész feszült helyzetre.
-Örülök, hogy tojsz rá, hogy van Alex, de igazad van, rohanjunk is vissza! -vágtam vissza, de mindezt fenyegető halksággal, hogy ne zavarjam a lábadozó fiút.
-Hé, haver, kitartást, aztán biztos hogy páran jövünk majd rövidesen látogatni! -próbáltam felvidítani, majd magára hagytuk.
Nyomasztó csendben siettünk egymás mellett, és eltökéltem, hogy egy szót sem fogok mondani Alex állapotáról, amíg magától nem veszi a fáradságot, és kérdez rá végre.
avatar
Matt Hunter
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 104
Join date : 2017. Jul. 15.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Abigail Fox on Szomb. Feb. 17, 2018 9:34 pm

-Most miért ordítod le a fejemet, frontember? McGalagony küldött, hogy vigyelek haza. Vagy hogy a Merlin gatyamadzagjába akartál visszakeveredni a Roxfortba? -kérdeztem szemforgatva. Azért azt hittem, hogy ha ekkora egészségügyi okostojás, hogy még a tanári kar is őt küldi maga helyett egy megsérült diákhoz a Mungóba, akkor tisztában van vele, hogy hogyan működik a kórház speciális Hop-hálózata. Aminek a segítségével pillanatok alatt ide tudták hozni ezt a szerencsétlent a lezuhanása után.
avatar
Abigail Fox

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2018. Feb. 02.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Matt Hunter on Szomb. Feb. 17, 2018 9:33 pm

-Most viszont végre elcsípem azt a gyógyítót, aki megoperált, mert még mindig nem mondták el, hogy konkrétan mi is volt. Pillanat, és jövök. -nem kellett messzire mennem, ugyanis majdnem összeütköztem egy kissé Mikulás-kinézetű, de mégis tekintélyt parancsoló gyógyítóprofesszorral.
-Ha értem indultál, már itt is vagyok. -nyújtott kezet. -Dr Stephenson.
-Matt Hunter -viszonoztam a bemutatkozást dadogva, majd hirtelen azt sem tudtam, mivel kezdjem.
-Tehát, mivel a fiatalember kicsit elfeledkezett a kontrollvizsgálatokról, így már mondhatni, vártam, mikor jön elő újra a baj. -kezdett lapozgatni az iratai között. -Ami történt, az nem más, mint hogy ismét kiújult a az aortabillentyű rendellenessége, és erre láttunk esélyt, bár nem sokat, már az első műtét után is. Mikor ideértek vele, már pár másodperce le volt állva a szíve, így egy gyors újraélesztés és stabilizálás után jobbnak láttuk, ha rögtön felnyitjuk a mellkast, és újra elvégezzük a korrigálást. Máskülönben rövid időn belül újra megismétlődött volna a dolog, hiszen elégtelenül látta el a funkcióját a billentyű, így bármikor máskor is zavar léphetett volna föl.
-Ühüm… Értem. -megilletődve meredtem Alexre, azon gondolkodva, hogy van-e még kérdésem a műtéttel kapcsolatban.
-Minden komplikációmentesen ment? -vetettem fel már kissé bátrabban,  de még mindig valahogy rettegve az egész szituációtól, hogy ez most komolyan megtörtént, ilyen hirtelen.
-Igen, természetesen. Viszont az még kérdéses, hogy meddig kell megfigyelés alatt tartanunk. Elég kényes a dolog, mint minden kardiovaszkuláris műtét, úgyhogy egy hetet biztosra mondanék. -tájékoztatott. -Osztálytársa vagy? Hallom, épp kviddicsmeccs közepén jártatok.
-Hát, olyasmim. Nem, amúgy a Trimágus Tusa egyik résztvevője. -vallottam be, mert gondoltam, ennyivel tartozom Alexnek, hogy legalább tisztában legyenek vele a gyógyítók, hogy nem szívesen fog itt tétlenkedni hetekig.
-Csak nem a Szent Katrinból? -csillant fel a professzor szeme. -Hát gondolhattuk volna! Furcsállottuk is, hogy orosz neved van! -bólogatott hevesen Alex felé, aki vagy magánál volt, vagy nem. Szegény, ahogy tudatosodott benne, hogy mindenféle csövek lógnak ki belőle több helyen is, egészen elalélt.
-Nekem rohannom kell tovább, mert megérkeztek a vérvizsgálati eredményei. -közölte a gyógyító egy random odalebegő cetlit elkapva, majd robogott is tovább, miközben további mágikus, röpködő kis papírrepülők követték, mindenféle üzenetekkel és figyelmeztetésekkel.
*
-Abigail…? Te meg mi a búbánatot keresel itt? -kérdeztem az indokoltnál kissé ingerültebben, miközben felpattantam az Alex ágya melletti kis székről. Eddig kissé magamba roskadva ültem a fiú mellett, akivel azóta párszor rövid időre tudtam kommunikálni, de könnyen visszaaludt a kimerültségetől és a tompa, de kitartó fájdalmától.
avatar
Matt Hunter
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 104
Join date : 2017. Jul. 15.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Alex Chekov on Szomb. Feb. 17, 2018 9:32 pm

Fogalmam sincs, hogy hol vagyok.
Fogalmam sincs, hogy mi történt velem, és miért vagyok itt.
Rettegve néztem végig az idegen környezeten. Megpróbáltam megmozdulni, de súlyosan megbántam: már a legkisebb moccanásomat is csövek és húzódó ragtapaszok akadályozták meg mindenfelé a testemen. Amennyi kilátszott belőlem a takaró alól, bőven elég volt, hogy kis híján visszaájuljak az eredeti, öntudatlan állapotomba. Jobb karomon legalább három helyen infúziók, katéterek és egyéb kanülök kígyóztak, és mikor egy sóhajtás szakadt ki belőlem, a mellkasomon ejtett friss sebet is rögtön megéreztem. Összességében nem fájt semmim, csak főleg a tudat, hogy kórházban vagyok.
Mikor kezdett kitisztulni a helyzetem, észrevettem Mattet, aki aggódó tekintettel figyelt az egyágyas szobácskám ablakpárkányának dőlve. Egy ideig még némán mérlegelte, hogy vajon teljesen magamhoz tértem-e, majd megszólított.
-Na, a körülményekhez képest hogy vagy?
Mikor válaszoltam volna, csak valami rekedt nyöszörgést sikerült produkálnom, annyira kiszáradt a szám, de mikor megköszörültem a torkom, ismét megfeszült a sebem, így aztán kissé életidegen hangon válaszoltam.
-Talán megmaradok, de… Te jó ég. Mi történt?
-Valahogy leestél a seprűről, jó magasról. Én még most se tudom, hogy csinálta McGalagony, de egy hihetetlenül jól időzített varázslattal megfogott, így nem trancsírozódtál szét a földön. Eszméletlen voltál, vér ömlött a füledből, meg lehet hogy máshonnan is, aztán hopponálás útján gyorsan ideküldtek minket. Aztán bevittek a műtőbe, és órákig azt se tudtam, élsz-e, halsz-e. -foglalta össze kissé zaklatottan.
avatar
Alex Chekov
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 76
Join date : 2017. Jun. 10.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Matt Hunter on Szomb. Feb. 17, 2018 9:31 pm

-Chekov, jöjjön már! -dörrent Mcgalagony hagja a hirtelen elnémult kviddicspálya szélén. A többi bajnok, akik nem vettek részt a meccsen, a legalsó sorokban kaptak helyet, így Jev könnyedén meghallhatta a felszólítást, de olyan falfehéren és értelmezhetetlen arckifejezéssel kezdett el kikászálódni a felszólításra, hogy a professzoasszony egy legyintéssel meg is állította inkább a folyamatban. Helyette rám bökött.
-Maga, Hunter, vele megy a Szent Mungóba. Mivel már nagykorú, nem kellene neki tanári kíséret, de azért szeretném, ha lenne mellette valaki. Talán még ért is a dolgokhoz valamennyire. -azonnal pattantam, és odasiettem a hordágyra fektetett, eszméletlen fiúhoz, majd hagytam, hogy a kórházba hopponálódjunk mindketten. Közben azon töprengtem, hogy honnan ismer ennyire a roxforti igazgatónő?
*
Ahogy a kórház alaprajzát és az egyes osztályokat tanulmányoztam, megállapítottam, hogy eléggé a mágikus eredetű betegségekre, balesetekre van specializálódva az intézmény, így a valódi szervi problémákat kezelő részleg a sokadik emelet egy kis sarkába zsúfolódott. De ez nem jelentette azt, hogy nem dolgoznak ugyanolyan odaadással és szakértelemmel, mint a többi részlegen: sehol sem láttam tétlen gyógyítókat vagy nővéreket. A sürgő-forgó, speciális egyenköpenyt viselő medimágusok látványától megdobbant a szívem, még annak ellenére is, hogy nagyon aggódtam Alexért. Már össze-vissza száguldoztak a gondolataim, a legjobb és legrosszabb lehetőségeket is végigmérve, mikor végre közölték, hogy bemehetek hozzá. Bár nem is tudom, hogy tulajdonképpen mire számítottam, de valahogy nem erre, ami fogadott…


A hozzászólást Matt Hunter összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Feb. 17, 2018 9:33 pm-kor.
avatar
Matt Hunter
Trimágus Tusa Bajnok

Hozzászólások száma : 104
Join date : 2017. Jul. 15.
Age : 18

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Szent Mungo Varázsnyavalya- és Ragálykúráló Ispotály

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.